Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A rendszerváltás utáni évek

2009.10.21
A falu lakossága 1990-ben 3367 fő, ebből 1648 férfi és 1719 nő, akik 1031 lakásban éltek. A községben 1 román, 2 horvát, 215 cigány és 3 egyéb nemzetiségű ember lakott. A rendszerváltást követő években is folyamatosan fejlődik a település infrastruktúrája, épül, szépül Vaja. Az 1990-es években a település egészén kiépült a földgázvezeték, s mintegy 2 km-en a szennyvízhálózat. A 90-es évek elején került sor az általános iskola A és B épületének felújítására, bővítésére (ekkor az iskola igazgatója Kiss Ferenc volt), valamint a települést átszelő 49-es főút mentén kerékpárút épült.. 1991-ben bekapcsolták a községet a távhívó rendszerbe, a telefonhálózat folyamatosan bővült. 1992-ben a mintegy 350 főt számláló Rákóczi-tanya szilárd burkolatú úttal összeköttetésre került Vajával, ezzel egyidőben a község valamennyi utcáját aszfalt burkolattal látták el. A településen a szennyvízhálózat 2000-ben teljes egészében kiépült. 1996-ban a Vajai víztározót az úszó nádszigetek és a különleges növényvilág miatt védetté nyilvánították és a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésébe került. Az 1990-es helyhatósági választásig közös tanácsi székhely volt. 1989 előtt a tanács elnöke Tóth Géza volt, 1989-ben a polgármester választásig Sipos György töltötte be ezt a tisztséget. A rendszerváltáskor a település közigazgatásilag újra önállóvá vált és mai napig is az. Az 1990. évi helyhatósági választások eredményeként a független akkor 40 éves Tisza Lászlót választották polgármesterré. A 8 fős testület tagjai közül 2 fő független, 3 fő az MDF-FKgP, 1 fő az MDF, 2 fő a VLÉSZ jelöltjei közül került ki. Az 1994-es választásokon a polgármester a független Balogh Gyula lett, a 11 fős testület tagjai közül 10 fő függetlenként, 1 fő MDF jelöltjeként került megválasztásra. Az 1998-as választásokon a polgármester a szintén független, de a FIDESZ által támogatott jelöltként Tisza Sándor lett, a képviselőjelöltek közül 1 fő FKgP és 10 fő független került a község vezetésének tagjai közé. 1994 és 1998 között privatizálták a helyi vállalatokat, felvásárolták a tsz épületeit. A Rákóczi Gyógyszertár tulajdonosa Jakab Anikó lett. A két háziorvosi körzeten ifj. Komoróczi Károly és Birtók Mihály osztozott. A tsz korábbi oktatási bázisának az épületében varroda kezdte el a működését. A mögötte lévő épületegyüttes az idősek otthonának adott helyet, mely kezdetben csak nappali idősek klubja volt, és 1998-tól vált bentlakásos intézménnyé. A tsz egykori központi telephelyén külföldi cégek alapítottak új vállalatokat. A Nyírség Konzervgyár 1992. július 21-től Continental Fémcsomagoló Magyarország Kft. néven működött tovább, majd 1998-tól az Impress Fémcsomagoló Kft. és a White Cap Kft. működtette az üzemet. A pékség Nagy Ferenc kezébe került. A hűtőház épületében kezdte el működését a Granada Kft., amely ivólevet gyártott. Mellette foglalta el helyét a Mantar éti csiga feldolgozó és zöldség savanyító üzem, mely később Balogh Gyula tulajdonába került. Szintén Balogh Gyula kezébe vándorolt a kezdetben német érdekeltség alá tartozó léüzem. Ma Vaja egy kb. 3800 lelket számláló nagyközség mely mit sem veszített fejlődésének lendületéből és határozottan halad a várossá nyilvánítás felé.