Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A vajai termelőszövetkezetek

2009.10.21
A tagosítások után, 1949. szeptember 9-én megalakult a falu első termelő-szövetkezeti csoportja, mely a Kurucz nevet vette fel és amelybe elsősorban kisbirtokosok léptek be. A szövetkezetnek csak 33 tagja volt. Az alapítók a szövetkezeti gazdálkodást mindössze 136 hektáron kezdték el. 1951-ben újabb tsz született, ez a Rákóczi nevet vette fel. Kuláktéeszként emlegették a jobbmódú tagok miatt. Az 1953-as kormányrendelet után megmaradt ugyan mind a két szövetkezet, de időközben sokan kiléptek belőle, s 1956 őszén–telén mind a kettő meg is szűnt. Tizenöt családdal és húsz taggal 1957 tavaszán ismét termelőszövetkezet alakult a faluban Béke Tsz néven. A három kocsis, egy éjjeliőr, két jószággondozó, tizenkét növénytermelő Berkeszi Gyula elnök vezetésével akkor 279 katasztrális hold földön gazdálkodott. A tsz mellett egyre jelentősebb eredményeket ért el az évtized közepétől működő két gyümölcstermesztő szakcsoport 244 tagja, akik 52 hold gyümölcsösben 3837 gyümölcsfát, többségében almafát gondoztak. A határ többi, homokos részén csillagfürtöt, rozsot, napraforgót termeltek. A kötöttebb területeken takarmányrépa- és búzatermelés folyt. Egy 1960-as adat szerint a falu lakossága 3728 fő volt, s a tsz mellett még meglehetősen sokan gazdálkodtak önállóan: öt hold alatti birtokon 671 gazda, öt és tíz hold közötti területen 238-an, tíz hold feletti birtokon pedig 52-en. A tsz-nek ekkor csak 310 kh területe volt, ebből 273 kh szántó, 2 kh gyümölcsös, 2 kh rét, 33 kh pedig háztáji birtok. A termelőszövetkezetnek 34 tagja volt. Nem véletlen, hogy ebben az évben szinte ellepték a falut a tsz-szervező brigádok, és az erőteljes agitáció hatására Vaja 1961-re termelő-szövetkezeti községgé alakult át. Február 21-22-én a Földműves szövetkezet vasút mellett lévő almatároló helyiségében megtartott gyűlésen újra megalakult a tsz, s a június 19-i vb-ülésen jelentette be a tanácstitkár, hogy a faluban a mezőgazdaság szocialista átszervezése befejeződött. Az új, először Rákóczi, majd rövid idő múlva ismét Béke Tsz-nek nevezett szövetkezetnek 1962 februárjában már 751 tagja volt. A termelőszövetkezet összes földterülete 5052 kh volt, ebből 921 háztáji. A közös gazdaságba vont 4131 kh-ból 3003 kh szántó, 2 kh rét, 242 kh legelő, 617 kh gyümölcsös, 186 kh szőlő, 16 kh erdő és 65 kh nem termő terület volt. Hat növénytermelő, két gyümölcstermelő és egy állattenyésztési brigád kezdte el a munkát K. Kovács András tsz-elnök vezetésével. A vajai tsz-ben önálló üzemegység rendszert alakítottak ki. Fő ágazatok: szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet, mellék és segéd üzemág, háztáji üzemág. A szántóföldi növénytermesztési főágazat három üzemegységre tagozódott. Az üzemvezetők technikusi végzettséggel rendelkeztek. Az állattenyésztői főüzemág ágazatai: szarvasmarha tenyésztés, amely tehenészetre és hizlalásra tagozódik. Sertéstenyésztés, amely kocatartásra és hízlalásra tagozódik. Juhtenyésztés, ami a vegyes hasznosítási merinói fajta gyapjúnyírással és bárányneveléssel foglalkozott. Ezenkívül időszakosan pecsenyecsirke előállításával is foglalkoztak. Az állattenyésztési főüzemágazatot az állattenyésztési szaktechnikus irányította. A kertészeti fő üzemág télialma termesztésére, szőlő és zöldségtermesztésre tagolódott. Vezetését szaktechnikus főkertész és két beosztott szaktechnikus kertész végezte. A mellék és segédüzemág szintén önelszámoló egységet képezett, ami gépjavító üzemre és az építési részlegre tagolódott. Ide tartozott még a szeszfőzde, a hűtőház, a szárító üzem, valamint a tápkeverő és daráló. Vezetője egy műszaki főmérnök volt. Önálló elszámoló egységként működött a háztáji üzemág is. Vezetője a Háztáji Bizottság elnöke volt. Ezek az önelszámoló egységek saját munkaerővel és termelőeszközökkel rendelkeztek. Az első évben nagyon rossz eredménnyel zártak és emiatt 1962. február 13-án megtartott küldöttgyűlésen új tsz elnököt választottak. Kovács András ekkor elmondta, hogy neki szívügye volt a vezetés, azonban az első év sok nehézséggel és kiadással járt, nagyon meg volt terhelve és az eredmény ezért volt rossz. Azonban a következő évet megalapozták, mert a vetőmagok és a takarmány már készletezve volt, ami már nem jelentett kiadást az 1962. évre. Kovács tudta, hogy az első évvel a gyalázatot viselnie kell, de aki utána jön azt a megalapozottságánál fogva dicsőség várja, amennyiben jól dolgozik. Kovács bejelentette, hogy egy feltétellel hajlandó elnöki beosztásáról lemondani, amennyiben Iklódi Lászlót a Járási MSZMP Mg. Osztály vezetőjét választják meg helyébe. Iklódit, aki már a tsz megszervezésénél is ott volt, már régóta ismerte, mint gépállomási főagronómust és igazgatót is, és tudta, hogy ért a gazdálkodáshoz, komoly, vezetésre alkalmas fiatalember. Az elnök személyéről kézfelnyújtással szavaztak, melynek eredményeként a többség Iklódi Lászlót szavazta meg a tsz elnökének. A korábbi jó gyümölcstermesztési hagyományokra építve a tsz az összefüggő, nagy gyümölcsösök telepítésére törekedett, nem véletlen, hogy a későbbiek során országos hírű almatermelő tsz lett a vajai. Már az átszervezés utáni első évben megindult a gyümölcsös telepítése, 1962-ben 120 hold termő és 600 hold fiatal gyümölcsöst tartottak nyilván, s ebből akkor 60-70 vagon exportalmára számítottak. Két év múlva egy, a tsz-ről szóló beszámoló már 106 katasztrális hold termő gyümölcsösről, nyolcvan hold kezdő termő gyümölcsösről és 260 hold fiatal gyümölcsösről szólt. Abban az évben 140 vagon, azaz tizennégyezer mázsa almát szerződtek le. Hasonlóan jó termést vártak a vajai földben szintén jól termő burgonyából is. A 100 holdas termőterületről 140 vagonnal szerződtek le. 1965. július. 14-én Iklódi Lászlót Estefán Bertalan váltotta az elnöki székben. Ő már a szövetkezet 1961-es megalakulásakor és Iklódi idején is elnökhelyettesként tevékenykedett, így neki volt a leginkább alkalma elsajátítani az irányítással járó feladatokat. Ezért a küldöttgyűlés egyhangúlag megválasztotta a tsz elnökének. 1966. augusztus 5-én határoztak arról, Estefán Bertalan tsz-elnök javaslatára, hogy a tsz-nek egy irodaházat építenek a Tompa Mihály úton, az akkori épületben ugyanis kevés helyiség volt és nem tudták megoldani az iratok tárolását sem. Az 1968-ban elkészült irodaházat végül a Damjanich útra építették. Ez az épület ma a polgármesteri hivatalnak ad otthont. (8. ábra) Az 1960-as évek végén a termelőszövetkezet fejlődésében visszaesés következett be, mely szükségessé tette, hogy új elképzeléseket és módszereket vezessenek be. Elkészítették a termelőszövetkezet agronómiai előfeltételi tervét, s ebből kiindulva szervezték újjá a termelést. A szántóföldi táblák kialakítása után 5 éves középtávú terv keretében kialakították a végleges növényi sorrendet, melyet a forgás időtartamára 4 ill. 5 esztendőre előre kidolgoztak, vagyis meghatározták a növények sorrendjét üzemegységenként. Ebből kiindulva készültek el az éves tervek, és alakult ki a szántóföldi növénytermesztés szerkezete: A termelés segítéséhez az üzemegységek a központtól irányelveket kaptak, melyeknek figyelembevételével határozták meg technológiáikat. A tervek végrehajtását a táblatörzskönyvben rögzítették. Az irányelvek kidolgozásánál felhasználták az üzemi laboratórium vizsgálatait, valamint az időjárás helyi észlelésének adatait is. Az 1970. március 12-én megtartott igazgatósági ülésen a nagyközség kívánságára és a pártvezetőség javaslatára kérelmezték Iklódi László felvételét tsz tagnak. 1970. március 20-án a vezetőségválasztó közgyűlésen felvették Iklódit, és még ugyanezen a napon újra a tsz elnökének választották. Estefán Bertalan ismét elnökhelyettes lett. A Béke Mg Tsz 1974. október 1-vel szervezetileg, 1974. december 31-vel gazdaságilag is /mérleg szerint/ egyesült a Nyírparasznyai Új Barázda Mg Tsz-el. Az egyesülés alkalmával a két termelőszövetkezet új neve II. Rákóczi Ferenc Mg Tsz lett. A tagok száma 336 fővel 1098 főre emelkedett. 1976-ban a Rohodi Új Élet Mg Tsz is csatlakozott a II. Rákóczi Ferenc Mg Tsz-hez, így további 334 fővel gyarapodott a tsz létszáma. A Rákóczi Termelőszövetkezet kezdte el szervezni már az 1970-es évek végén a szomszéd termelőszövetkezetekkel egy közös gyümölcstermesztési és értékesítési rendszert, melynek a Nyírkert nevet adták. A tsz 1975-ben, 1976-ban és 1977-ben is elnyerte a Kiváló Mezőgazdasági Termelőszövetkezet címet. 1981-ben már 7 önelszámoló gazdálkodó egység működött. Az alapegység keretén belül 4 kerületben (Vaja, Rohod, Nyírparasznya, Boglya), az alaptevékenységen kívüli 3 (hűtő tároló, zöldség-gyümölcs feldolgozó, műszaki ágazat) és a kerülettől elkülönülten működő háztáji üzemegység. Szintén ebben az évben alakult meg a II. Rákóczi Ferenc tsz kezdeményezésével az Agro-Industria és az Enerco Gazdasági Társulás. Még 1977-ben került a tervezőasztalra, majd 1982-ben került sor az 1036 vagonos hűtőtároló átadására. A beruházást Egyszerű Gazdasági és Együttműködési szerződés létrehozásával a vajai tsz, mint gesztor, a Jármii Alkotmány Mg. Tsz., a Nyírmada-pusztadobosi Béke Mg. Tsz. és a Baktalórántházai Dózsa Mezőgazdasági Tsz. hajtotta végre. A tsz 1985-ben, fennállásának huszonötödik évfordulója alkalmából ismét elnyerte a Kiváló Termelőszövetkezet kitüntető címet. A rendszerváltást követően elkezdődött a tsz felszámolódása. 1990. december 31-én vált ki a szövetkezetből a rohodi Aranykorona Mg. Szövetkezet, majd a nyírparasznyai tsz követte őt. 1992-ben Maizik István volt az elnök. Az 1992. szeptember 21-22-én tartott átalakulást előkészítő közgyűlésen döntöttek arról, hogy az átalakulás mezőgazdaági vagyonkezelő és szolgáltató szövetkezeti formaként történjen. A II. Rákóczi Ferenc tsz-nek az 1989. évből eredendően 115 millió forint összegű elsődleges kezességvállalása volt a léüzem, a Vajafrukt Kft. által lízingelt berendezésekre. A kiválóknak garantálniuk kellett, hogy részt vállalnak az adósság törlesztésében. Miután megtörtént a vagyontárgyak szétosztása, a szövetkezet 1993. június 1-én jogutód nélkül megszűnt.